Pápai üzenet a Hivatások világnapjára: legyünk a remény zarándokai, a béke építői

Ferenc pápa az április 21-én ünnepelt Hivatások 61. világnapjára írt üzenetében hívőkhöz és közösségekhez fordul, és arra kéri őket, hogy „lépjenek ki a közönyből” és váljanak „a remény zarándokaivá”.

A keresztények arra kaptak meghívást, hogy reményteli férfiakká és nőkké váljanak, hogy megfeleljenek az Isten által rájuk bízott hivatásnak, és képesek legyenek eredményesen munkálkodni az igazságosság és a béke érdekében. Erre buzdít Ferenc pápa az április 21-én ünnepelt Hivatások 61. ima-világnapja alkalmából. Üzenetének címe:

„Hivatásunk, hogy a reményt közvetítsük és a békét építsük”. A pápa egyénekhez és közösségekhez szól „a karizmák és szolgálatok sokféleségében”.

„Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy megtestesítsük az Evangélium reményét egy olyan világban, amelyet korszakos kihívások jellemeznek: a részletekben vívott harmadik világháború fenyegető előretörése; a migránsok tömegei, akik elmenekülnek földjükről egy szebb jövőt keresve; a szegények számának állandó növekedése; annak a veszélye, hogy visszafordíthatatlanul leromboljuk bolygónk egészségét. És mindehhez hozzáadódnak azok a nehézségek is, amelyekkel nap mint nap szembesülünk, és amelyek időnként a beletörődés vagy a kimerültség érzésébe sodornak minket” – mutat rá üzenetében Ferenc pápa.

Fiatalok, engedjétek, hogy lenyűgözzön benneteket Jézus

A Hivatások világnapja „mindig szép lehetőség”, hogy megemlékezzünk azoknak a gyakran rejtett elkötelezettségéről, akik egész életükre szóló hivatást vállaltak. A pápa a gyermekeik szolgálatában élő anyákra és apákra is gondol; továbbá azokra, akik elhivatottan és az együttműködés szellemében dolgoznak; azokra, akik elkötelezettek „egy igazságosabb világ, egy szolidárisabb gazdaság, egy igazságosabb politika, egy emberibb társadalom” építése iránt; azokra, akik a közjóért tevékenykednek; a megszentelt életet élőkre, akik megvalósítják karizmájukat azáltal, hogy azok szolgálatára bocsátják magukat, akikkel találkoznak, valamint azokra, akik „elfogadták a felszentelt papságra való elhívást, és az Evangélium hirdetésének szentelik magukat”.

A pápa ezentúl gondol még a fiatalokra, különösen azoknak, akik eltávolodtak az Egyháztól, vagy bizalmatlanok az Egyházzal szemben. „Azt szeretném mondani nektek: engedjétek, hogy lenyűgözzön benneteket Jézus. Tegyétek fel neki fontos kérdéseiteket az Evangélium lapjain keresztül. Engedjétek, hogy nyugtalanná tegyen benneteket jelenléte, amely mindig jótékony módon válságba sodor bennünket” – buzdítja a Szentatya a fiatalokat üzenetében.

Nagy család

Minden keresztény a „karizmák és hivatások sokszínűségében” egy nagy család szerves része: Isten népe, amely a világ útjain jár. „Nem vagyunk önmagunkba zárt szigetek, hanem részei vagyunk az egésznek. Ezért a Hivatások ima-világnapja a szinodalitás lenyomatát viseli magán: sok karizma létezik, és arra vagyunk hivatva, hogy kölcsönösen meghallgassuk egymást és együtt járjunk, hogy felfedezzük azokat, és megkülönböztessük, mire hív minket a Lélek mindenki javára.

A szentév felé

A keresztények a remény zarándokaiként haladnak a 2025-ös szentév felé, hogy „Jézus álmának hordozói és tanúi legyenek a világban: hogy egy családot alkossunk, amely Isten szeretetében egyesül, és szorosan összeköti a szeretet, az osztozás és a testvériség köteléke”. „A 2024-es évben, amelyet az imának szentelünk a szentévre való felkészülés jegyében, arra kaptunk meghívást, hogy fedezzük fel újra azt a felbecsülhetetlen ajándékot, hogy szívtől szívig párbeszédet folytathatunk az Úrral, és ezáltal a remény zarándokaivá válhatunk” – hangsúlyozza üzenetében a pápa. A remény zarándokainak lenni azt jelenti, hogy világos célt tűzünk ki, és a jelenlegi lépésre koncentrálunk, megszabadulunk a haszontalan dolgoktól, csak a lényegeset visszük magunkkal, és harcolunk „minden nap, hogy a fáradtság, a félelem, a bizonytalanság és a sötétség ne korlátozza a felvállalt utat” – magyarázza Ferenc pápa. Tehát azt jelenti, hogy „egy jobb jövő felé” törekszünk, és elkötelezzük magunkat „építésére az út során”. „Korunkban tehát meghatározó számunkra, keresztények számára, hogy reménnyel teli tekintetünk legyen, hogy a ránk bízott hivatásnak megfelelve eredményesen tudjunk dolgozni Isten országának, a szeretet, az igazságosság és a béke országának szolgálatában.”

Senkit se rekesszünk ki

A remény zarándokai és a béke építői létüket Krisztus feltámadására alapozzák, tudván, hogy a bukások és a kudarcok ellenére az elvetett jó csendesen növekszik, és semmi sem választhatja el a végső céltól „a Krisztussal való találkozástól és az örömtől, hogy örökké testvériségben éljünk”. Senki sem szabad, hogy kirekesztve érezze magát ebből az elhívásból – figyelmeztet Ferenc pápa. Mindenkinek bátran részt kell vennie a körülöttünk lévőkről és a környezetünkről való gondoskodásban. „Ébredjünk fel az álomból, lépjünk ki a közönyből, nyissuk ki saját börtönünk rácsait, amelybe olykor bezárkóztunk, hogy mindannyian felfedezhessük saját hivatásunkat az Egyházban és a világban, valamint hogy a remény zarándokai és a béke megteremtői lehessünk!” – zárja üzenetét Ferenc pápa a Hivatások 61. világnapjára.